"- Ki a fény harcosa?
- Tudod te azt- felelte a nő mosolyogva.- Az, aki megérti az élet csodáját, a legvégsőkig harcol azért, amiben hisz, és meghallja a harangokat a tenger mélyén....Mindenkiből lehet harcos. És senki sem tartja magát harcosnak, pedig mindenki az."

Carpe Diem

A mában élek, jövőm nincsen,
A múlt okulása minden kincsem.
Ha volt számtalan fájó pillanat,
Elástam, maradjon a titkok alatt.

S ha rájuk néha napfény kerül,
Ne bolygasd, a múlt nem menekül!
Voltak, kik sokszor bántottak,
Ők kegyetlen játékot játszottak.

Voltak, kik mindig szerettek,
Tanították a lét értékét Nekem,
Ajkamat szó ahányszor elhagyja,
Legyen az becsületes, ártatlan.

Mára a szívem szeretettől dagad,
Ártatlan kis patak, sohasem apad.
A szív, ha érző, rajta ajtót nyithat,
Szomjoltó forrásból szeretetet ihat.

Oly kevés, kinek több, mit adhatok,
S ha boldogok köröttem a csillagok,
Nem volt hiába egy napon megszületnem,
Tán érzi, kinek kell, mennyire szeretem!